Balatonbogláron július 7-én ünnepelték meg a Magyar Egészségügy Napját a Dr. Török Sándor Egészségügyi Központ dolgozói. Ebből az alkalomból koszorút helyeztek az Erzsébet utcában a Balatonbogláron született és világhírű orvossá vált Dr. Schick Béla emléktáblájánál.

Évek óta hagyomány, hogy július elsején, az anyák megmentőjeként ismert Semmelweis Ignác születésnapján ünneplik a Magyar Egészségügy Napját. Balatonbogláron ezt idén szervezési okok miatt július 7-én tartották meg a Dr. Török Sándor Egészségügyi Központ dolgozói. Az ünnepség kora délután az Erzsébet utcában kezdődött, ahol a város egyik leghíresebb szülöttjének, Dr. Schick Bélának, az allergia kutatás úttörőjének emléktábláját koszorúzták meg.

A világhírű orvosról Dr. Györe Zsuzsanna emlékezett meg és hangsúlyozta, hogy talán a város leghíresebb szülöttjéről van szó, akinek munkásságát mai napig az egész világon méltatják. A beszéd után az önkormányzat képviseletében Csere Andrea alpolgármester és Kalász Zoltán a Kulturális Bizottság elnöke, az egészségközpont nevében pedig Dr. Györe Zsuzsanna és Péterfai Gábor helyezték el a megemlékezés koszorúját.


A Dr. Györe Zsuzsanna beszéde Schick Béláról


Tisztelt Alpolgármester Asszony, Képviselő Urak, Kedves Kollégák és Érdeklődők!

Köszöntöm Önöket a 2017. évi Semmelweis-napi rendezvény keretében az Erzsébet u. 9. szám alatt elhelyezett emléktáblánál, ahol a 140 éve született Dr. Schick Bélára emlékezünk.

E jeles nap alkalmából néhány gondolatban felidézném Schick Béla tartalmas életútját.

Dr. Schick Béla 1877. július 16. napján született Balatonbogláron. Alsóbb iskoláit még Magyarországon végezte, majd Ausztriában élt. Grazban gimnáziumi tanulmányokat folytatott, majd ugyanitt 1900-ban szerzett orvosi diplomát. Az egyetem befejezése után már várt rá egy egész életre szóló kényelmes vidéki orvosi állás Balatonbogláron, ahol Dr. Telegdy Zsigmond akarta átadni neki jól kiépített praxisát. Ő inkább Dr. Theodor Escherich asszisztense lett, akit 1902-ben Bécsbe követett. Az ottani gyermekklinikán lett tanársegéd és itt kezdte meg tudományos munkáját, laboratóriumi kutatásait is. Szülei anyagi támogatásából szerényen élt, a kórházban ingyen dolgozott. Ekkor ismét megkísérelték rábeszélni, hogy vegye át a praxist Dr. Telegdytől, de sikertelenül. Bécsi évei alatt élethosszig tartó barátságot kötött Pirquet-vel, akivel közösen folytatták tudományos tevékenységüket. Közös észlelésük volt az első dokumentált allergiás eset és az általuk közösen megteremtett új tudománynak, az allergológiának az alapjait is közösen fektették le Die Serumkrankheit című, Bécsben 1905-ben kiadott könyvükben.

Schick Béla az akkor legelterjedtebb és legsúlyosabb gyermekbetegséggel foglalkozott. A diftéria iránti fogékonyság felismerésére dolgozott ki bőrreakciót, amely Schick-teszt néven vonult be a gyakorlatba, amelynek diagnosztikai jelentősége óriási volt a diftéria védőoltás bevezetése előtt és az oltások alkalmazásának első éveiben.

Az első világháború alatt és után emberfeletti munkát végzett az éhező és beteg gyermekek ezreinek megmentése érdekében.

1923-ban meghívták az Amerikai Egyesült Államokba, ahol gyermekgyógyász professzorként végezte sikeres munkáját nyugdíjazásáig. Ő lett az egyik megalapítója annak a tudományos munkának, amely az allergia alap okainak kutatására irányul.

1967-ban halt meg New Yorkban.

 

A számomra elérhető, róla szóló irodalom említést tesz személyéből sugárzó jóindulatról, barátságról. Nyílt személyisége sok barátot szerzett számára világszerte. Kedves humoráról legendákat meséltek. A magyar nyelvet még több évtizedes külföldi tartózkodása után is kitűnően beszélte, a „Béla” név a róla szóló írásokban, még az angol írásokban is vesszővel ellátott. Számos elismerést és kitüntetést szerzett élete során, New Yorkban, egykori munkahelyén évente tartottak megemlékezést születésnapján.

 

1957-ben New Yorkban lakásának könyvtárszobájában magyar újságírókat fogadott, ahol elmondta, hogy Louis Pasteur alábbi gondolata vezérelte életét: „A civilizált ember hatalmában áll az, hogy a ragályos betegségek okozói eltűnjenek a földről!”

 

A Magyar Allergológiai és Klinikai Immunológiai Társaság és Boglárlelle Városi Jogú Nagyközségi Tanács közös kezdeményezésére 1986. május 10. napján emléktáblát avattak Boglárlellén, amely előtt mi is tiszteletünket tesszük ma és elhelyezzük az emlékezés koszorúit

2017. Július 19 13:02:38./