A budapesti lengyel nagykövetségen 2014. szeptember 18-án ünnepélyes keretek között posztumusz kitüntetéseket adott át Roman Kowalski nagykövet. A kitüntetettek a második világháború idején Magyarországra menekült lengyeleknek nyújtottak segítséget.

 

A lengyel államfő által adományozott hat magas kitüntetést a katolikus egyház nevében Erdő Péter bíboros, Magyarország prímása és Alberto Bottari de Castello magyarországi pápai nuncius, valamint Mészáros Miklós balatonboglári polgármester és a hozzátartozók vették át.

A kitüntetettek olyan személyek, akik a második világháború idején kimagasló szerepet játszottak a Magyarországra menekült több mint százezer lengyel megsegítésében. A kitüntetések átadását éppen azért időzítették szeptember 18-ra, mert 75 évvel ezelőtt ezen a napon nyitotta meg Magyarország a határait a harci cselekmények elől menekülő lengyelek előtt.

A magyar egyházi személyeknek adományozott kitüntetések az Esztergomi Keresztény Múzeumba kerülnek, Rotta érsek érdemrendje a vatikáni kincstárba, Varga Béla plébánosé pedig a balatonboglári emlékszobába.

A Lengyel Köztársaság Elnöke a következő posztumusz kitüntetéseket adományozta a II. világháború idején,a magyarországi lengyel menekültek megsegítésében elévülhetetlen érdemeket szerzett személyeknek:


A LENGYEL KÖZTÁRSASÁGI ÉRDEMREND NAGYKERESZTJE POSZTUMUSZ KITÜNTETÉSBEN RÉSZESÍTETTE

SERÉDI JUSZTINIÁN BÍBOROST

Serédi Jusztinián, születési nevén Szapucsek György, 1884-ben született a Pozsony vármegyei Deákiban és 1945-ben hunyt el Esztergomban. Bencés szerzetes, érsek, bíboros, 1927 és 1945 között a magyar katolikus egyház vezetője, Isten Szolgája. Minden lehetőséget megragadva segítette a lengyel katolikus egyház által Magyarországra küldött papok letelepedését. Tevékenységüket anyagilag is támogatta. August Hlond lengyel prímással együtt ő építtette fel a kőbányai lengyel templomot. Neki is köszönhető, hogy a lengyel származású zsidó menekültek közül nagyon sokan a Dunakanyar különböző pontjain menedékre találhattak.


A LENGYEL KÖZTÁRSASÁGI ÉRDEMREND NAGYKERESZTJE POSZTUMUSZ KITÜNTETÉSBEN RÉSZESÍTETTE

LÉKAI LÁSZLÓ BÍBOROST

Lékai László bíboros, prímás, esztergomi érsek 1910 és 1986 között élt. 1976 és 1986 között vezette a magyar katolikus egyházat. A II. világháború alatt, Czapik Gyula veszprémi püspök titkáraként sokat tett a lengyel menekültek Balaton-környéki – különösen keszthelyi – elhelyezéséért. 1944 márciusában a Gestapo által üldözött Varga Béla plébánost Homokkomáromban bújtatta el.

A LENGYEL KÖZTÁRSASÁGI ÉRDEMREND PARANCSNOKI KERESZTJE A CSILLAGGAL POSZTUMUSZ KITÜNTETÉSBEN RÉSZESÍTETTE

ANGELO ROTTA ÉRSEKET, APOSTOLI NUNCIUST

Angelo Rotta 1872 és 1965 között élt, az olasz katolikus egyház érseke, szentszéki diplomata volt. 1930-tól 1947-ig, a kommunista vezetési általi kiutasításáig, Budapesten töltött be apostoli nunciusi tisztséget. A II. világháború alatt a diplomáciai csatornákat is mozgósítva határozottan tiltakozott a zsidók üldözése és a zsidódeportálások ellen. Tevékenyen részt vett a zsidómentésben: több ezer véd-és útlevél kiállítása fűződik a nevéhez. Keresztségi igazolásokkal látta el a magyarok mellett a lengyel származású zsidókat is. Szerepet vállalt a lengyel menekültek szociális ellátásának megszervezésében. 1997-ben a Jad Vashem intézet a Világ Igaza címet adományozta számára.

A LENGYEL KÖZTÁRSASÁGI ÉRDEMREND PARANCSNOKI KERESZTJE A CSILLAGGAL POSZTUMUSZ KITÜNTETÉSBEN RÉSZESÍTETTE

VARGA BÉLA ATYÁT

Varga Béla magyar katolikus pap, pápai prelátus, a Független Kisgazdapárt alapítója és politikusa, országgyűlési képviselő volt. Balatonboglári plébánosként elévülhetetlen érdemeket szerzett a lengyel menekültek segítésében. Az ő kezdeményezésére létesült a balatonboglári lengyel gimnázium, ahol összesen közel hatszáz diák tanulhatott. A második világháború alatt ez volt az egyetlen ilyen jellegű lengyel intézmény a világon. A háború alatt mindvégig szoros kapcsolatot ápolt a Lengyel Menekülteket Védelmező Polgári Bizottmánnyal valamint a lengyel ellenállási mozgalom irányítóival is, amelyen keresztül az emigráns lengyel kormány összeköttetésben állt Lengyelországgal. 1947-ben letartóztatása elől az Egyesült Államokba menekült, ahol a magyar emigráció vezetője lett.

A LENGYEL KÖZTÁRSASÁGI ÉRDEMREND PARANCSNOKI KERESZTJE POSZTUMUSZ KITÜNTETÉSBEN RÉSZESÍTETTE
HANAUER ISTVÁN ÁRPÁD PÜSPÖKÖT

Hanauer István Árpád 1869-ben született és 1942-ben hunyt el. 1919-től váci püspök, s e tisztségében pótolhatatlan segítséget nyújtott a lengyel menekülteknek. Az általa vezetett egyházmegye támogatásával és védelme alatt vált lehetővé a híres váci zsidó árvaház megalapítása és működtetése, amelyhez anyagilag is hozzájárult.

A LENGYEL KÖZTÁRSASÁGI ÉRDEMREND PARANCSNOKI KERESZTJE POSZTUMUSZ KITÜNTETÉSBEN RÉSZESÍTETTE

KUDAR LAJOS ALEZREDEST
Kudar Lajos magyar csendőr alezredes, az 1940-es évek elején az Államvédelmi Központ parancsnok-helyettese volt. Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter bizalmi embereként tartották számon. Az Államvédelmi Központ munkatársaként feladata a német ügynökök felderítése volt. Az üldözött lengyelekről szerzett információkat továbbadta a lengyelek egyik legfőbb védelmezőjeként ismertté vált id. Antall József menekültügyi biztosnak. Nagy mértékben, civil ruhával és hamis okmányok kiállításával segítette a lengyel menekültek Franciaországba és a Közel-Keletre történő evakuálását. Neki köszönhető, hogy Edmund Fietz-Fietowicz, a lengyel ellenállási mozgalom budapesti vezetője fontos misszióval kétszer is kijutott Londonba az emigráns lengyel kormányhoz. 1945 februárjában a nyilasok elfogták és átadták a németeknek, akik nem sokkal később agyonlőtték. Holtteste nem került elő. Közeli munkatársa, Varga Béla atya a II. háború egyik legnagyobb láthatatlan hősének nevezte Kudar Lajos alezredest.

http://www.budapeszt.msz.gov.pl/hu/c/MOBILE/esemenyek/lengyel_erdemrendek_magyarorszagi_hosoknek

 

Posztumusz kitüntetés Serédi Jusztinián és Lékai László bíborosoknak

 

Forrás: MTI | 2014. 09. 18. 18:18:20

A Lengyel Köztársasági Érdemrend Nagykeresztje posztumusz kitüntetést ítélték oda Serédi Jusztinián és Lékai László néhai bíborosnak a II. világháború idején a magyarországi lengyel menekülteknek nyújtott segítségükért.

A díjakat Roman Kowalski nagykövet adta át Erdő Péter bíborosnak, esztergom-budapesti érseknek csütörtökön a Lengyel Köztársaság budapesti nagykövetségén.

A Lengyel Köztársasági Érdemrend Nagykeresztjét a lengyel köztársasági elnök adományozhatja, ez a legmagasabb lengyel kitüntetés, amit külföldi állampolgár megkaphat.

A méltatás szerint Serédi Jusztinián annak idején minden lehetőséget megragadva segítette a lengyel katolikus egyház által Magyarországra küldött papok letelepedését. Továbbá neki is köszönhető, hogy a lengyel származású zsidó menekültek közül nagyon sokan menedékre találhattak a Dunakanyar különböző pontjain.

Lékai László azért kapta az elismerést, mert a második világháború ideje alatt, Czapik Gyula veszprémi püspök titkáraként sokat tett a lengyel menekültek Balaton környéki - különösen keszthelyi - elhelyezéséért.

A Lengyel Köztársasági Érdemrend Parancsnoki Keresztje a Csillaggal posztumusz kitüntetést adományozták Angelo Rotta néhai apostoli nunciusnak és Varga Béla katolikus papnak.

Angelo Rotta a kitüntetést azért kapta, mert a második világháború alatt diplomáciai kapcsolatait mozgósítva határozottan tiltakozott a zsidók üldözése és deportálása ellen. Emellett keresztségi igazolásokkal látta el a magyarok mellett a lengyel származású zsidókat is. Szerepet vállalt a lengyel menekültek szociális ellátásának megszervezésében. Kitüntetését Alberto Bottari de Castello apostoli nuncius vette át.

Vaga Béla - a méltatás szerint - balatonboglári plébánosként elévülhetetlen érdemeket szerzett a lengyel menekültek segítésében. Az ő kezdeményezésére létesült a balatonboglári lengyel gimnázium, ahol csaknem hatszáz diák tanulhatott. A kitüntetést Balatonboglár polgármestere, Mészáros Miklós vette át.

A Lengyel Köztársasági Érdemrend Parancsnoki Keresztje Posztumusz Kitüntetést ítélték oda Hanauer István Árpád püspöknek, valamint Kudar Lajos alezredesnek.

Hanauer István Árpád váci püspökként nyújtott pótolhatatlan segítséget a lengyel menekülteknek. Az általa vezetett egyházmegye támogatásával és védelme alatt vált lehetővé a híres váci zsidó árvaház megalapítása és működtetése, amelyhez anyagilag is hozzájárult - hangzott el a díj átadása előtt. Kitüntetését Erdő Péter bíboros vette át.

Kudar Lajos csendőr alezredes az Államvédelmi Központ munkatársaként az üldözött lengyelekről szerzett információit továbbadta a lengyelek egyik legfőbb védelmezőjeként ismertté vált id. Antall József menekültügyi biztosnak. Civil ruhával és hamis okmányokkal segítette a lengyel menekültek Franciaországba és a Közel-Keletre jutását.

Neki köszönhető, hogy Edmund Fietz-Fietowicz, a lengyel ellenállási mozgalom budapesti vezetője kétszer is kijutott Londonba az emigráns lengyel kormányhoz. 1945 februárjában a nyilasok fogták el és adták át a németeknek, akik nem sokkal később agyonlőtték - hangzott el a méltatásban. Kitüntetését a Kudar család képviselője vette át.

A díjak átadása után Roman Kowalski köszöntőjében arról beszélt, hogy a lengyel-magyar kapcsolatok kiemelten fontos fejezete volt, amikor 75 évvel ezelőtt, a második világháború kitörését követően Magyarország befogadta a lengyel menekülteket. Úgy fogalmazott, ezen a fontos napon "kötelességünk, hogy újból megemlékezzünk a magyar egyház különleges szerepéről".

A nagykövet emlékeztetett arra is, hogy a lengyel-magyar barátság több mint ezer évvel ezelőtt éppen a katolicizmusra támaszkodva kezdett kiépülni, és ezer éven keresztül a katolikus egyház és a közös értékek erősítették és ápolták ezt a barátságot.

A második világháborúban Lengyelország újra számíthatott a magyar katolikus egyház támogatására.

Erdő Péter beszédében a kitüntetettekkel kapcsolatban hangsúlyozta, ezek az emberek sötét időkben, nehéz körülmények között világosságot sugároztak maguk körül.

Serédi Jusztiniánról a bíboros elmondta, sok mindent írtak róla a történelemkönyvekben, de életének ezt az aspektusát viszonylag kevesen emlegetik, pedig "mélységesen dokumentált és nagyon fontos". Kiemelte, Serédi Jusztinián az embermentésben, a lengyel menekültek gondozásában és más üldözöttek megmentésében is központi szerepet töltött be Magyarországon. Élete mindig a kiszolgáltatott, a gyönge emberek mellett folyt - tette hozzá.

Lékai László bíborosról Erdő Péter azt mondta, úgy ismerték és szerették, mint olyan embert, aki kellemes humorral, figyelemmel volt jelen az emberek között, aki észrevette a kisemberek problémáit, és akinek mindig volt egy jó szava, egy jó ötlete, amivel fel tudta oldani a nehéz helyzeteket.

Hetvenöt évvel ezelőtt, 1939. szeptember 18-én Magyarország megnyitotta határait a lengyel menekültek előtt. A határnyitást követően több mint százezer lengyel menekült érkezett Magyarországra.


2014. Szeptember 25 17:07:43./