Az idei, március 15-i ünnepség az elmúlt évek hagyományainak megfelelően, a Fischl-ház oldalfalán elhelyezett emléktábláknál kezdődött. Itt Keserű Zoltán képviselő emlékezett meg a Forradalom és Szabadságharc hőseiről. „Rabok legyünk, vagy szabadok?” – tette fel beszédének az elején a kérdést, majd felelevenítette, a 170 évvel ezelőtti napnak a történéseit. Véleménye szerint, ez a dicsőséges nap emberek millióinak adott új reményt, hogy a sajtó szabadságával, a reformok kikényszerítésével, a nemzetőrség felállításával új, szabad világ köszönthet Magyarországra.

Akkor egy ország mozdult meg, mert elege lett az elnyomásból, egy nép emelte fel a szavát, mert elege lett a megaláztatásból. Az alsó és felsőbb néposztályok egyaránt érezték a szabadság szelének leheletét. Fölbirtokosok és arisztokraták is csatlakoztak a szabadság ügyéhez, és ők nem elvettek a közösből, hanem saját vagyonukkal támogatták a forradalmat. Nem családtagoknak és jó barátoknak osztogattak pozíciókat, hanem a legrátermettebbeket emelték vezető tisztségbe. Nem kirekesztettek, hanem befogadtak, hiszen több nemzetiség küzdött együtt a szabadságért, több honvéd tábornok a magyar nyelvet sem bírta makulátlanul. A függetlenséget tartották szem előtt, nem akartak függni a Habsburgoktól, a nyugattól, még, ha segítséget is vártak tőlük.

Ezek után megemlékezett a Fischl-ház oldalfalán elhelyezett, négy meghatározó személyiség: gr. Széchenyi István, Kossuth Lajos, Deák Ferenc és gr. Batthyány Lajos életútjáról, és a forradalomban, valamint az ország sorsában betöltött szerepéről. Majd idézett Jókai Mór naplójából: „Nem a vezetők voltak a nagyok, a nép volt óriás, mely őket fölemelte. Ha tudtak volna olyan készek lenni az áldozatra a legelsők, mint a legutolsók, nem folyt volna ki annyi drága vér. Nem folyt volna ki hiába…”

A beszéd után Mészáros Miklós polgármester, Csere Andrea alpolgármester, valamint Kalász Zoltán, Keserű Zoltán és Vadasfalvi János képviselők együtt koszorúzták a hősök emléktábláit, majd a jelenlévőkkel együtt, zárásként elénekelték a szózatot. A résztvevők ezek után átsétáltak az Országzászlóhoz, és csatlakoztak a már ott várakozókhoz. A program itt a Himnusz közös eléneklésével, majd Mészáros Miklós polgármester beszédével folytatódott. Ő Babits Mihály 1914-ben leírt gondolatait idézte, majd kiemelte, hogy a boglári hősök táblája előtt állva el kell mondani, hogy a nevek között, a magyarok mellett számos zsidó, sváb és még ki tudja, hány helyről származó ember neve is szerepel.

Hangsúlyozta, hogy nekünk, magyaroknak őseink - Árpád, Álmos, István óta természetes, hogy azok, akik az országunkban törvényeinket, vallásunkat és szokásainkat betartva magyarként kívánnak élni - legyen az, akár a Petrovicsként született Petőfi, vagy a zsidó származású Radnóti, vagy az a József Attila, akinek anyja kun volt, apja pedig félig székely, félig román – honfitársainkká váljanak. A márciusi forradalom hősei között is ott volt az Árpádtól származó főnemes, a szerb, a horvát, a lengyel és még az osztrák is. Utalt rá, hogy napjainkban is sok helyen véres a föld, háború zajlik, de akkor érint meg igazán a rettenet, ha közel van hozzánk. Véleménye szerint azonban a háborúk és szabadságharcok napjainkban egyre inkább virtuális térben zajlanak, ahol mások mondják meg, hogy tetszenek-e forradalmat csinálni, és megteszik helyettünk.

„Megráztál, nem lehet szörnyebben,

már most ami fánkon megmaradt

őrizd meg őszig a bús galyat:

mindennapi kenyerünket add

meg nekünk ma, és gyermekeinket

növeld békére, ha bün hogy lábunk

ma vérbe csuszik meg: értük az!”

(Babits Mihály)

Ezek után számba vette a forradalmi ifjak egykori követeléseit, majd kitért az ENSZ jordániai származású, menekültügyi főbiztosára, aki rasszizmussal vádolta Magyarországot. Szerinte, tette ezt egy olyan ember, aki a magyarok történelméről mit sem tud. „Olvasson utána történelmünknek, és majd mi is utána olvasunk az övéknek, megnézzük, mik is történtek arrafelé. Nehogy már kioktasson bennünket demokráciából!” Véleménye szerint, mi nem csak a mieinket védelmezzük, hanem azt az Európát is, amelyik nem volt képes belevenni alkotmányába a kereszténységet.

A beszéd után, a Rippl-Rónai Művészeti Szakközépiskola elsőéves növendékeinek versekből és dalokból összeállított műsora következett, majd a város képviselői, valamint a pártok és civil szervezetek képviselői helyezték el koszorúikat.

A műsor vágatlan felvétele pedig megtekinthető a Balatonboglár város Youtube-csatornán…


2018. Március 18 20:56:06./