A
budapesti lengyel nagykövetségen 2014. szeptember 18-án ünnepélyes
keretek között posztumusz kitüntetéseket adott át Roman Kowalski
nagykövet. A kitüntetettek a második világháború idején Magyarországra
menekült lengyeleknek nyújtottak segítséget.
A
lengyel államfő által adományozott hat magas kitüntetést a katolikus
egyház nevében Erdő Péter bíboros, Magyarország prímása és Alberto
Bottari de Castello magyarországi pápai nuncius, valamint Mészáros
Miklós balatonboglári polgármester és a hozzátartozók vették át.
A
kitüntetettek olyan személyek, akik a második világháború idején
kimagasló szerepet játszottak a Magyarországra menekült több mint
százezer lengyel megsegítésében. A kitüntetések átadását éppen azért
időzítették szeptember 18-ra, mert 75 évvel ezelőtt ezen a napon
nyitotta meg Magyarország a határait a harci cselekmények elől menekülő
lengyelek előtt.
A
magyar egyházi személyeknek adományozott kitüntetések az Esztergomi
Keresztény Múzeumba kerülnek, Rotta érsek érdemrendje a vatikáni
kincstárba, Varga Béla plébánosé pedig a balatonboglári emlékszobába.
A
Lengyel Köztársaság Elnöke a következő posztumusz kitüntetéseket
adományozta a II. világháború idején,a magyarországi lengyel menekültek
megsegítésében elévülhetetlen érdemeket szerzett személyeknek:
A LENGYEL KÖZTÁRSASÁGI ÉRDEMREND NAGYKERESZTJE POSZTUMUSZ KITÜNTETÉSBEN RÉSZESÍTETTE
SERÉDI JUSZTINIÁN BÍBOROST
Serédi
Jusztinián, születési nevén Szapucsek György, 1884-ben született a
Pozsony vármegyei Deákiban és 1945-ben hunyt el Esztergomban. Bencés
szerzetes, érsek, bíboros, 1927 és 1945 között a magyar katolikus egyház
vezetője, Isten Szolgája. Minden lehetőséget megragadva segítette a
lengyel katolikus egyház által Magyarországra küldött papok
letelepedését. Tevékenységüket anyagilag is támogatta. August Hlond
lengyel prímással együtt ő építtette fel a kőbányai lengyel templomot.
Neki is köszönhető, hogy a lengyel származású zsidó menekültek közül
nagyon sokan a Dunakanyar különböző pontjain menedékre találhattak.
A LENGYEL KÖZTÁRSASÁGI ÉRDEMREND NAGYKERESZTJE POSZTUMUSZ KITÜNTETÉSBEN RÉSZESÍTETTE
LÉKAI LÁSZLÓ BÍBOROST
Lékai
László bíboros, prímás, esztergomi érsek 1910 és 1986 között élt. 1976
és 1986 között vezette a magyar katolikus egyházat. A II. világháború
alatt, Czapik Gyula veszprémi püspök titkáraként sokat tett a lengyel
menekültek Balaton-környéki – különösen keszthelyi – elhelyezéséért.
1944 márciusában a Gestapo által üldözött Varga Béla plébánost
Homokkomáromban bújtatta el.
A LENGYEL KÖZTÁRSASÁGI ÉRDEMREND PARANCSNOKI KERESZTJE A CSILLAGGAL POSZTUMUSZ KITÜNTETÉSBEN RÉSZESÍTETTE
ANGELO ROTTA ÉRSEKET, APOSTOLI NUNCIUST
Angelo
Rotta 1872 és 1965 között élt, az olasz katolikus egyház érseke,
szentszéki diplomata volt. 1930-tól 1947-ig, a kommunista vezetési
általi kiutasításáig, Budapesten töltött be apostoli nunciusi
tisztséget. A II. világháború alatt a diplomáciai csatornákat is
mozgósítva határozottan tiltakozott a zsidók üldözése és a
zsidódeportálások ellen. Tevékenyen részt vett a zsidómentésben: több
ezer véd-és útlevél kiállítása fűződik a nevéhez. Keresztségi
igazolásokkal látta el a magyarok mellett a lengyel származású zsidókat
is. Szerepet vállalt a lengyel menekültek szociális ellátásának
megszervezésében. 1997-ben a Jad Vashem intézet a Világ Igaza címet
adományozta számára.
A LENGYEL KÖZTÁRSASÁGI ÉRDEMREND PARANCSNOKI KERESZTJE A CSILLAGGAL POSZTUMUSZ KITÜNTETÉSBEN RÉSZESÍTETTE
VARGA BÉLA ATYÁT
Varga
Béla magyar katolikus pap, pápai prelátus, a Független Kisgazdapárt
alapítója és politikusa, országgyűlési képviselő volt. Balatonboglári
plébánosként elévülhetetlen érdemeket szerzett a lengyel menekültek
segítésében. Az ő kezdeményezésére létesült a balatonboglári lengyel
gimnázium, ahol összesen közel hatszáz diák tanulhatott. A második
világháború alatt ez volt az egyetlen ilyen jellegű lengyel intézmény a
világon. A háború alatt mindvégig szoros kapcsolatot ápolt a Lengyel
Menekülteket Védelmező Polgári Bizottmánnyal valamint a lengyel
ellenállási mozgalom irányítóival is, amelyen keresztül az emigráns
lengyel kormány összeköttetésben állt Lengyelországgal. 1947-ben
letartóztatása elől az Egyesült Államokba menekült, ahol a magyar
emigráció vezetője lett.
A LENGYEL KÖZTÁRSASÁGI ÉRDEMREND PARANCSNOKI KERESZTJE POSZTUMUSZ KITÜNTETÉSBEN RÉSZESÍTETTE
HANAUER ISTVÁN ÁRPÁD PÜSPÖKÖT
Hanauer
István Árpád 1869-ben született és 1942-ben hunyt el. 1919-től váci
püspök, s e tisztségében pótolhatatlan segítséget nyújtott a lengyel
menekülteknek. Az általa vezetett egyházmegye támogatásával és védelme
alatt vált lehetővé a híres váci zsidó árvaház megalapítása és
működtetése, amelyhez anyagilag is hozzájárult.
A LENGYEL KÖZTÁRSASÁGI ÉRDEMREND PARANCSNOKI KERESZTJE POSZTUMUSZ KITÜNTETÉSBEN RÉSZESÍTETTE
KUDAR LAJOS ALEZREDEST
Kudar
Lajos magyar csendőr alezredes, az 1940-es évek elején az Államvédelmi
Központ parancsnok-helyettese volt. Keresztes-Fischer Ferenc
belügyminiszter bizalmi embereként tartották számon. Az Államvédelmi
Központ munkatársaként feladata a német ügynökök felderítése volt. Az
üldözött lengyelekről szerzett információkat továbbadta a lengyelek
egyik legfőbb védelmezőjeként ismertté vált id. Antall József
menekültügyi biztosnak. Nagy mértékben, civil ruhával és hamis okmányok
kiállításával segítette a lengyel menekültek Franciaországba és a
Közel-Keletre történő evakuálását. Neki köszönhető, hogy Edmund
Fietz-Fietowicz, a lengyel ellenállási mozgalom budapesti vezetője
fontos misszióval kétszer is kijutott Londonba az emigráns lengyel
kormányhoz. 1945 februárjában a nyilasok elfogták és átadták a
németeknek, akik nem sokkal később agyonlőtték. Holtteste nem került
elő. Közeli munkatársa, Varga Béla atya a II. háború egyik legnagyobb
láthatatlan hősének nevezte Kudar Lajos alezredest.
http://www.budapeszt.msz.gov.pl/hu/c/MOBILE/esemenyek/lengyel_erdemrendek_magyarorszagi_hosoknek
Posztumusz kitüntetés Serédi Jusztinián és Lékai László bíborosoknak
Forrás: MTI | 2014. 09. 18. 18:18:20
A
Lengyel Köztársasági Érdemrend Nagykeresztje posztumusz kitüntetést
ítélték oda Serédi Jusztinián és Lékai László néhai bíborosnak a II.
világháború idején a magyarországi lengyel menekülteknek nyújtott
segítségükért.
A
díjakat Roman Kowalski nagykövet adta át Erdő Péter bíborosnak,
esztergom-budapesti érseknek csütörtökön a Lengyel Köztársaság budapesti
nagykövetségén.
A Lengyel Köztársasági Érdemrend Nagykeresztjét
a lengyel köztársasági elnök adományozhatja, ez a legmagasabb lengyel
kitüntetés, amit külföldi állampolgár megkaphat.
A méltatás
szerint Serédi Jusztinián annak idején minden lehetőséget megragadva
segítette a lengyel katolikus egyház által Magyarországra küldött papok
letelepedését. Továbbá neki is köszönhető, hogy a lengyel származású
zsidó menekültek közül nagyon sokan menedékre találhattak a Dunakanyar
különböző pontjain.
Lékai László azért kapta az elismerést, mert a
második világháború ideje alatt, Czapik Gyula veszprémi püspök
titkáraként sokat tett a lengyel menekültek Balaton környéki - különösen
keszthelyi - elhelyezéséért.
A Lengyel Köztársasági Érdemrend
Parancsnoki Keresztje a Csillaggal posztumusz kitüntetést adományozták
Angelo Rotta néhai apostoli nunciusnak és Varga Béla katolikus papnak.
Angelo
Rotta a kitüntetést azért kapta, mert a második világháború alatt
diplomáciai kapcsolatait mozgósítva határozottan tiltakozott a zsidók
üldözése és deportálása ellen. Emellett keresztségi igazolásokkal látta
el a magyarok mellett a lengyel származású zsidókat is. Szerepet
vállalt a lengyel menekültek szociális ellátásának megszervezésében.
Kitüntetését Alberto Bottari de Castello apostoli nuncius vette át.
Vaga
Béla - a méltatás szerint - balatonboglári plébánosként elévülhetetlen
érdemeket szerzett a lengyel menekültek segítésében. Az ő
kezdeményezésére létesült a balatonboglári lengyel gimnázium, ahol
csaknem hatszáz diák tanulhatott. A kitüntetést Balatonboglár
polgármestere, Mészáros Miklós vette át.
A Lengyel Köztársasági
Érdemrend Parancsnoki Keresztje Posztumusz Kitüntetést ítélték oda
Hanauer István Árpád püspöknek, valamint Kudar Lajos alezredesnek.
Hanauer
István Árpád váci püspökként nyújtott pótolhatatlan segítséget a
lengyel menekülteknek. Az általa vezetett egyházmegye támogatásával és
védelme alatt vált lehetővé a híres váci zsidó árvaház megalapítása és
működtetése, amelyhez anyagilag is hozzájárult - hangzott el a díj
átadása előtt. Kitüntetését Erdő Péter bíboros vette át.
Kudar
Lajos csendőr alezredes az Államvédelmi Központ munkatársaként az
üldözött lengyelekről szerzett információit továbbadta a lengyelek egyik
legfőbb védelmezőjeként ismertté vált id. Antall József menekültügyi
biztosnak. Civil ruhával és hamis okmányokkal segítette a lengyel
menekültek Franciaországba és a Közel-Keletre jutását.
Neki
köszönhető, hogy Edmund Fietz-Fietowicz, a lengyel ellenállási mozgalom
budapesti vezetője kétszer is kijutott Londonba az emigráns lengyel
kormányhoz. 1945 februárjában a nyilasok fogták el és adták át a
németeknek, akik nem sokkal később agyonlőtték - hangzott el a
méltatásban. Kitüntetését a Kudar család képviselője vette át.
A
díjak átadása után Roman Kowalski köszöntőjében arról beszélt, hogy a
lengyel-magyar kapcsolatok kiemelten fontos fejezete volt, amikor 75
évvel ezelőtt, a második világháború kitörését követően Magyarország
befogadta a lengyel menekülteket. Úgy fogalmazott, ezen a fontos napon
"kötelességünk, hogy újból megemlékezzünk a magyar egyház különleges
szerepéről".
A nagykövet emlékeztetett arra is, hogy a
lengyel-magyar barátság több mint ezer évvel ezelőtt éppen a
katolicizmusra támaszkodva kezdett kiépülni, és ezer éven keresztül a
katolikus egyház és a közös értékek erősítették és ápolták ezt a
barátságot.
A második világháborúban Lengyelország újra számíthatott a magyar katolikus egyház támogatására.
Erdő
Péter beszédében a kitüntetettekkel kapcsolatban hangsúlyozta, ezek az
emberek sötét időkben, nehéz körülmények között világosságot
sugároztak maguk körül.
Serédi Jusztiniánról a bíboros elmondta,
sok mindent írtak róla a történelemkönyvekben, de életének ezt az
aspektusát viszonylag kevesen emlegetik, pedig "mélységesen dokumentált
és nagyon fontos". Kiemelte, Serédi Jusztinián az embermentésben, a
lengyel menekültek gondozásában és más üldözöttek megmentésében is
központi szerepet töltött be Magyarországon. Élete mindig a
kiszolgáltatott, a gyönge emberek mellett folyt - tette hozzá.
Lékai
László bíborosról Erdő Péter azt mondta, úgy ismerték és szerették,
mint olyan embert, aki kellemes humorral, figyelemmel volt jelen az
emberek között, aki észrevette a kisemberek problémáit, és akinek
mindig volt egy jó szava, egy jó ötlete, amivel fel tudta oldani a
nehéz helyzeteket.
Hetvenöt évvel ezelőtt, 1939. szeptember
18-én Magyarország megnyitotta határait a lengyel menekültek előtt. A
határnyitást követően több mint százezer lengyel menekült érkezett
Magyarországra.